Niqvero Meséi

Mesék a mindennapokról, mosolyokról, már "megérte" pillanatokról, a túlélésről és megélésről, egyszóval Rólam

Bemutatkozás

Mi szerepel a blogban? jó kérdés....
Elgondolkodtató.....
A mindennapok történései, apró örömei, mosolyai, már megérte pillanatok...."
Azok, amik megtörténtek, megtörténnek velem, és ahogy megélem ezeket, öszintén kendőzetlenül.

És a legfontosabbak Rólam:

- Késsel-villával eszem.
- Olyan könyveket is olvasok, amiket
nem lehet kifesteni.
- Szókincsem jóval meghaladja a
divatos 100 szavas álomhatárt.
- Az IQ-m nem a cipőméretemmel
egyezik, bármily meglepő meghaladja
azt.
- Bármit meg lehet velem beszélni.
- Nem felejtettem el gyereknek lenni.
- Barátaimat nem a pénztárcájuk
mérete alapján válogatom meg.
- Szemöldökömet nem a kozmetikustól,
hanem Anyukámtól kaptam.
- Nincsenek bennem vasak és még
bőrdíszművesnél sem jártam.
- Smink nélkül is felismerhető
vagyok.
- A fejem sem szokott fájni minden
este.
- Kedvenc szabadidős sportom nem a
pláza, kocsma és diszkótúra.

- Nem vagyok feltétlen trendi és nem
járok cool helyekre zombik és
drogosok társaságát keresni.
- Nem olvasok olyan lapokat, amikből
állítólag megtudhatom hogyan legyek
nő és hogyan csináljak belőletek
hülyét.
- Néha elvonulok a VILÁG elől,mert
egyedüllétre van szükségem.
- De ettől még számíthatsz RÁM és nem
hagylak cserben.
- Nem váltogatom a férfiakat,mint más
az alsóneműit.
- Bármilyen meglepő, akad még NŐ
akinek nem a pénz és a kocsi kell,
neked se az enyém kelljen.
- A lelkem nem eladó.
SENKINEK! SEMMIÉRT!
- Ha hozzám tartozol,tisztellek,
becsüllek és védelek. Ezt tőled is
elvárom!
- Kettesben való sétálás közben nem
fordulok meg más férfiak után.(
(attól függ kivel sétálok)
- A jó autókat viszont akkor is
megbámulom, ha neked nem is
tetszik. Mert az autók szerelmese
vagyok .
- Ha szeretsz hallgatok rád, de nem biztos, hogy hagyom, hogy irányíts!""""

♥"Talán egy kavicsot keresek............. ␈
Egy kavicsot a tengerparton........ ␈Látszatra nem különbözteti meg semmi a többitől␈
viszont belsejében mégis olyan kincset rejt␈ ami egyedivé teszi számomra...
A gyémánttal könnyü dolga van az embernek. Az ott csillog␈ ragyog... Legalábbis a felszinen...␈
Ennek a kavicsnak azonban lelke van. Nem probálja másnak mutatni magát␈ nem veszi fel a gyémánt maszkját␈ s nem orditja␈ hogy ő ragyog a legfényesebben␈ hanem csak türelmesen várakozik...
A többiek között némán... ␈
Talán ha leülnék␈ s csendben figyelnék és várnák meghallhatnám a hangját............. ."♥"
Én azt gondolom, meghallottam ezt a hangot..."
de rá kellett jönnöm, igen halottam a hangját, csak hogy ő félt meghallani az enyémet.

Feedek
Megosztás
29
June
Tartsd tiszteletben...

Ha csak kívülről látod egy másik ember életét, akkor valójában nem látsz mást, csak a külsejét. A szemét, a bőrét és a testét. De nem látod a lelkét, és a lelkével együtt a valódi életét, sem az eddig megélt igaz történetét. Tehát nem ismered. Mégis könnyedén elítéled, vagy éppen megveted és alaptalanul, meggondolatlanul mondod róla a véleményed. Arról, akit nem is ismersz, sosem beszéltél vele és csak találgatsz, hogy vajon milyen lehet most az élete. Nos, minden ember, és a hozzá tartozó élete is olyan, amilyen. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy hagyjuk egymást élni szeretetben és azt amit látunk, tartsuk tiszteletben

28
May
Itt a pillanat

Van, hogy eljön az a pillanat, amikor már nem érdekel, hogy ki mit csinál vagy ki mit mond. Amikor már nem foglalkozol másokkal és nem érdekelnek mások, mert rájössz, hogy csak egy dolog fontos az életedben: az, hogy boldog lehess. És ahhoz sokszor inkább nem kellenek mások.....
Lesznek, akik úgy bántanak meg, hogy fogalmuk sem lesz róla. Lesznek, akiket barátnak hittél, de saját maguk előtt is elbuknak. Lesznek akik ellenségnek látszanak, s ők állnak melléd a bajban... Lesznek útonállók, bliccelők, átutazók... lesznek akiket nevetve, s akiket sírva hagysz ott egy-egy állomáson. Mindig, mindennek célja van... fáradalmas, izgalmas utazás az élet. S ha találsz egy útitársat, aki végigkísér rajta, elértél mindent, amiről mások csak álmodoznak..."
Aki menni akar, engedjük el. Aki nem tudja mit akar, küldjük el. Aki a kezét nyújtja, fogadjuk el. Aki képes szavakkal is ölelni, pedig nem tudja biztosan kap-e valaha viszonzást, mégis önzetlenül képes adni, annak tényleg hatalmas a szíve. Aki nem akar szeretni, az gyáva. Aki meri vállalni a bukást, az bátor. És aki tud néha sírni, az mer szeretni is...


13
April
Néha várni kell......

"Néha várni kell. Nem türelmetlenkedni, nem kierőszakolni semmit sem. Tudni, jó helyen vagy, csinálni a dolgaid, tiszta lelkiismerettel. Közben, ha eléd csöppen bármi vagy bárki jó, azt kiélvezni. Átélni minden pillanatát a lehető legjobban. Aztán az idő eldönti ki és mi marad melletted, veled, az életedben. Mert aki, és ami nem neked való, az menni fog. Csak azok az emberek, helyzetek, körülmények maradnak, akik neked teremtettek. A nem hozzád illőek kiesnek, elmaradnak vagy megváltoznak. Ezen ne sértődj meg. Ez az élet rendje, nem tehetsz ellene semmit. Viszont, ha élvezed minden pillanatát, akkor Te csak nyerhetsz. És ez a lényeg.

Én mindig nyertes leszek, mert ezt akarom.


11
April
és most se

7
January
Boldog névnapot
A bejegyzést csak a szerzők láthatják!
4
January
Egyszer...

Egyszer volt valaki az életemben akit jobban szerettem mint eddig bárkit is és azt hittem kéz a kézben együtt fogjuk megvalósítani az álmainkat és együtt leszünk támaszai egymásnak öregnapjainkban. Aztán felébredtem, vagy inkább felébresztettek és megértettem hiába szeret az egyik fél és hiába akar ha a másik fél csak hazudja a szerelmet, csak a szerető fél lehet vesztes és ha folytatja belehal a hiábavaló szeretésbe. igy a mese nem happy enddel ér véget de mint minden mesének meg van a tanulsága: az ember mindig tanul, és összetört szívvel is tud mosolyogni.


31
December
Az én köszöntőm Nektek


Arra születtem, hogy érezzek és megismerjem a világot, hogy a saját képességeimet kamatoztassam, a határaimat feszegessem, és átlépjem őket ott, ahol csak tudom, és ezt mostanában rendszeresen teszem. Hogy magam alakítsam a sorsomat, de elfogadjam azt is, ha az út, amelyet magamnak akarok mégsem az én utam, bár el kell ismernem ez elég nehezen, megy, hogy minden rossz ellenére megéljem az életem minden egyes pillanatát, van, amit többször is. Az élet nem egyenes, jól belátható folyosó, melyen felszabadultan, akadálytalanul vonulhatok végig, hanem ösvények labirintusa, melyen át hosszan tartó és bajos kutatással kell meglelnem az utat, s eközben időről időre zsákutcába jutok. Hogy ne hagyjak elmenni magam mellett lehetőségeket, hogy tartozzak valahová, mégis különleges és egyetlen legyek, és valakinek talán az is vagyok. Hogy csalódjak, veszítsek, talán ebből volt a legtöbb az utóbbi 5 évben, nyerjek, ez is előfordult, de leginkább szeressek, hát erről is mesélhetnék. Hogy tudjak, akarjak, merjek, és próbáljak, és sose adjam fel. Arra születtem, hogy mindent megtegyek azért, hogy boldog legyek és az álmaimat kergessem, és a következő év ennek ismérvében fog eltelni. Búcsúzom 2015, nem feledem, amire emlékeznem kell és mosolygom az emlékeiden, köszönöm, amit adtál és sajnálom, amit elvettél. Köszönöm az új ismerősöket, akik beléptek vagy így vagy úgy az életembe. Üdvözöllek 2016 reménykedve, bízva, célokkal és örömteli pillanatok reményében most boldogan, mosolyogva. Hisz a mosolyom az enyém és remélem ti, akik olvassátok, tudjátok a tietek is. Kívánok NEKTEK Békés, Boldog Új Esztendőt.


16
December
A szívek szabója

Aranyosi Ervin: A szívek szabója

Élt egy szabómester, szíveket foltozott.
Hozzá a sok ember, sok-sok munkát hozott.
Mert a szép szívüket sok sérelem érte,
s bár a szabó bérét vastagon megkérte,
ki sem látszott sajnos, a temérdek munkából,
s a szabóműhelytől egy nap sem volt távol.
Nagyon unta pedig e monoton munkát.
Mindig csak ugyanaz! Hidd el, te is unnád!

Kíváncsi lett tehát, a szívet mi bántja,
mi okozza vesztét, mért romlik el pántja?
Hová lesz belőle a sok tiszta érzés,
mért ül ki színére megszakadás, vérzés.
Miért változik meg mesés dobbanása,
s amikor kiürül, a csend koppanása
mért okoz fájdalmat, úgy hogy belé szakad,
ez a sok fájdalom, vajon miből fakad?

Egy napon úgy döntött, utána jár végre,
miért fáj a sok szív, miért hullik vére.
Letette a munkát, bezárta a boltot,
s indult, hogy megnézze, a szív mért nem boldog.
Álruhában járta végig a világot,
feljegyezte sorban, amit útján látott.
Sok magányos szívvel hozta össze sorsa,
amiből hiányzott a szeretetmorzsa.

A hit, a bizalom elfogyott belőlük,
szeretetlenséget láthatott csak tőlük.
Haraggal és dühvel, méreggel bélelték,
nem csoda, párjukat sehogyan sem lelték.
Irigység és önzés, félsz uralta őket,
látott férfiakat, hitet vesztett nőket,
a szívük mélyéről, a szeretet hiányzott,
szomorúság, bánat mételye virágzott.

Mind a pénzt hajszolta, s jónak lenni féltek,
bezárták szívüket, s mind maguknak éltek.
Kedves ölelésben sohasem volt részük,
elromlott motorjuk, legfontosabb részük.
És a szabó tudta, szükségük van másra,
nem csak szívcserére, vagy kijavításra:
a sok embert inkább tanítani kéne,
a szeretet tudása mindükre ráférne.

Nem aludt éjszaka, s mit hozott a reggel?
Körülvette magát sok-sok kisgyerekkel.
Árva kis lelkeket fogadott magához,
és ekképpen kezdett újra a dolgához.
Minden megfoltozott szívhez járt egy gyermek,
aki akkor boldog, ha reá figyelnek.
Hitte hogy a jó szív csak azon fog múlni,
képes-e gazdája a gyermektől tanulni.

Mert a kisgyerekek tiszta szívvel élnek,
szeretetet adnak, ölelést cserélnek,
mosollyal, hálával gyógyítják a szívet,
tőlük lesz boldogabb, nyíltabb a tekintet.
És Ők nem csak adnak, szeretetet várnak!
Otthonban, és szívben meleget csinálnak.
Örömmel lelkedet szép fehérre festik,
s meggyógyul a szíved, ha figyelsz rá estig.

Mert, ha az emberek megtanulnak adni,
és begyógyult szívük képes befogadni,
mikor egész évben van öröm-ajándék,
s nem csak karácsonykor ébred fel a szándék,
akkor szív-szabóra soha nem lesz szükség,
szeretettel telve a szép szívek büszkék.
Végre, a jósággal telik meg világunk,
mikor egész évben csupa jót kívánunk!

Aranyosi Ervin © 2015-12-23.

6
December
Érzelmek nélküli liezonok

 

A minap eltűnődtem a lélektelen kapcsolatokon. Már, ha nevezhető egyáltalán kapcsolatnak az, amit férfi és nő űz egymással. Ugyanis nem több ez, mint komolytalannak tűnő játszadozás a nemek között, holott ott belül mégis ugyanarra vágyik mindenki.

Vegyük szemügyre a mai férfit, aki nem udvarol, és még a legkevésbé sem kitartó. A hőn áhított nőért bizony nem mozgat meg még egy darab követ sem, semhogy hegyeket. Próbálkozik, játszadozik, ha viszont falakba ütközik, akkor egy laza vállrándítással, nemtörődömséget színlelve áll tovább, sikert remélve a következő áldozatánál. Elfelejtette, hogy lételeme az örömteli vadászat, a préda megszerzése, hosszú, fáradtságos munkával, erőfeszítést és verítéket nem kímélve. Persze csak is azért, akiért érzi, hogy mindez megéri. S, ha meg is éri, félelmében inkább visszavonulót fúj, mert az igazi nő, aki netán gondolkodni is képes, megrémíti. Beéri inkább azon nőstényekkel, akiknél minden különösebb erőfeszítés nélkül célt ér egy röpke pásztoróra erejéig, ahol nincs sem könnyes búcsú, sem magyarázkodások tömkelege, és a legkevésbé sincsenek érzelmek. A test megnyugszik, a lélek viszont továbbra is háborog.

Hiszen nincs az az érzelmek nélküli liezon, az az ideig-óráig tartó együttlét, ahol a test által kielégülne a lélek is. A delikvens sztoikus magatartása mögött azonban sokszor valódi érzelmek lapulnak, a 'tartozni valakihez' vágya. Viszont a mai férfi megtanulta, hogy mindezek ellenére miként degradálja érzéseit csupán a test szintjére.

Persze ez vice versa működik. Ugyanis a mai nő sem különbözik az erősebb nemtől. Sőt! Miként torzul az egyik nem, úgy torzul vele párhuzamosan a másik. Hiszen a nők is legalább ugyanannyira bűnösek ebben. Elfelejtették a játékosság báját, hogy a férfinek csupán feldobni kell a labdát, nem lejátszani helyette az egész meccset. A nő is legalább ugyanannyira türelmetlen, rámenős, mindent és azonnal akar. Félelmében, hogy egyedül marad, igent mond az első ostromlónak, és elhiszi, hogy majd ez a história más lesz. Szeretőinek számát újabbal gyarapítja, mert azt hiszi, hogy lesz majd valaki, aki maradna. Aztán az ajtó csukódik, a nő pedig ismét egyedül marad. Nem jön hívás, nincs több üzenet. A lelkes jelölt a földdel válik egyenlővé. A nő pedig áldozatként tekintve magára, könnyek közt latolgatja, hogy vajon mi történhetett. Nem ez az első eset, de még mindig nem érti, nem látja az összefüggést. Önmagában elkönyveli az összes férfit ugyanolyannak, majd szívét még inkább megkeményítve éli tovább napjait.


2
November
Szeretlek....

Ma 4 éve az őszi temetőben, búcsúztam el tőled. Ilyenkor meggyújtom az emlékezés gyertyáját, és elmerengek azokon a pillanatokon amiket neked köszönhetek. Eldörzsölök egy könnycseppet, de inkább mosolygok.Eszembe jut mindig amit mondtál: "Te mindig az, én okos nagylányom leszel. Mit nem adnék ha újra hallhatnám ezt a mondatot tőled, hányszor mondanám neked magamhoz ölelve hogy mennyire szeretlek. Ma már csak csendben suttogom el, hisz te úgyis hallod...Szeretlek Anyú!

22
October
Ha valaki menni akar.....

Ha valaki menni akar az életedből, engedd el! Ne tartsd fel! Valószínű, hogy eljött az ideje annak, hogy mennie kell. Legyen akár szó egy barátról, egy kedves ismerősről, netán egy nagy szerelemről. Ha menni akar, hát engedd őt el. Megértésből. Mert el kell fogadnod, és meg kell értened, hogy ennyi részt tudott csak vállalni a történetedből. Aztán majd jön helyette más, aki valameddig ugyancsak részt vállal az életedből. Majd aztán egyszer csak ő is kilép a neki szánt fejezetből. Hogy miért? Mert csupán átutazók vagyunk egymás életében. Megjelenünk, szeretünk, aztán tovább megyünk. Erről szól az életünk. Lippai Marianna


21
October
Minden.....

"Az erős férfi nem az, aki mindent rezzenéstelen arccal bír. Nem az, akinek minden helyzetben fitogtatni kell erejét. Nem az, akinek esze győzedelmeskedik a szíve felett.
Az erős férfi az, aki minden esetben vállalni tudja érzéseit, még akkor is, ha esze nevetségesnek tartja ezt.
Erős az a férfi, aki leveti álarcait, mert megérintette egy tiszta világ.
Aki kimutatja, hogyan érez egy nő iránt, és engedi, hogy a szív tiszta érzései vezéreljék őt.
Erős az a férfi, aki nem szőnyeg alá söpri érzelmi viharait, hanem próbálja megérteni azt. Aki törekszik rájönni, miért mond mást a szív és az ész. Nem fél bevallani, ha hibázik, és tanul ezekből. 
Erős az a férfi, aki kimutatja, ha fázik és fél. Nem szégyell segítséget kérni, ha szükség van rá. Az erő ott kezdődik, ha mer gyenge lenni. 
Nem a nőtől várja a megoldást, hogy aztán később legyen kit hibáztatni, hanem meri vállalni a döntést. 
Az erő ott van, ahol bevallja magának, hogy szüksége van a nőre. Mert vele kerek, egész. 
Nem veszteget el éveket, évtizedeket kényelemből és biztonságból. 
Tudja, hogy semmi nem biztos az életben, és ennek ellenére nem fél kockáztatni. 
Egy erős férfi nem csal meg egy nőt, nem áltat, nem használ ki. MINDEN esetben őszinte. 
És ami a legfontosabb, nem csalja meg a saját lelkét..."

Mohácsi Viktória


15
October
Milyen mély lehet a szív?

"Milyen mély lehet a szív? Nem tudom. Keresem, keresem a mélységét, ahol a szeretet lakozik. A szeretet, amit te keltettél életre. Ami a tiéd. De nem találom. Annyira mélyen lakozik benne. Bennem. Nem találom, csak érzem. Érezlek. Nagyon-nagyon mélyen. Szívem mélyén. A Szeretetet. Téged."
(Csitáry-Hock Tamás)



10
October
Mert én Én vagyok."

Én nem az életemhez, a napjaimhoz, a perceimhez, hanem a sorsomhoz keresek egy másik sorsot.
Egy csendet a magányomhoz, egy bölcsőt a gondolataimhoz, egy szájat a szavaimhoz.
Gyógyírt az üvöltésemhez, szigetet a szívemhez, erős kart a botlásaimhoz.
Hogy bársonyos, puha öl legyek a magányához, hogy ünnep legyek a perceihez, hogy oltalmazó menedék legyek a gyengeségeihez.
Valakit, aki nem Valaki, aki egyetlenegy, aki csend, rend, káosz, kiáltás, muzsika és öröm. Akinek szeme, füle, bőre, szája, lélegzete vagyok, aki világ és világosság, aki súlyos és súlytalan.
Akiben boldogan tudok lakni és nem szól rám, ha koszos cipővel az ágyra fekszem, aki a magasba dob és elkap, ha zuhanok.
Akinek én vagyok a folytatása és ő az én elejem, aki kimondja, amit álmomban gondolok, akit betűkabátba burkolhatok, akinek nem vagyok sok és nem vagyok kevés, se túl hideg, se túl meleg, hanem pont jó.
Aki akkor jön, mikor jönnie kell, aki megérdemli a kidobott éveket, az üres falakat, az elpazarolt ifjúságom, a zajos életem.
Akinek cinkosa vagyok, pajtás és múzsa, akivel el lehet bújni a ruhásszekrény aljába, aki lenyalja velem a fakanalat.
És ez nem lehet Valaki, csak olyan, akinek a sorsa az enyém tükre, a folt a ruháján az én cérnámhoz való, a lépte visszhangzása altató mesém, illata béke, hangja megváltásom.
(...) a Valakire sohasem kell várni, az jöhet ma, tegnap, holnap, vagy akármikor.
A sors-társ az más.
Az akkor jön, mikor pontban jönnie kell és nem érkezik Valakihez vagy Bárkihez.
Csak hozzám, mert én Én vagyok."

Bihari Viktória

 

és megtaláltam...

29
September
emlék...

Elég egy mozdulat, valamilyen rég elfeledett illat, egy tárgy, egy ágroppanás, a szélnek a zizzenése, s az emlék felüti fejét, ránk néz, és olyan üdén, vidáman vagy szomorúan valódi, mint a jelen minden valósága.

(Fekete István)

"ilyen volt az estém......vidám volt Veled és szomorú Nélküled

nem kell veled beszélgetnem,hogy gondoljak Rád"


29
September
mese
A bejegyzést csak a szerzők láthatják!
22
September
Van amikor az "Angyal"ok is sírnak

„Álmodj magadnak csodát!” – mondta a tündér a lánynak.
„És ha megálmodom meg is kapom?” – kérdezte álmosan a lány.
„Igen, de addig még sok dolgod van. Vedd észre, hogy az élet minden pillanata apró csodákból áll. A napfény, a madarak, a virágok illata vagy a szivárvány. A mosoly, az ölelés, a szavak vagy a lélegzet. De még a fájdalom is egy csoda. Megmutatja, hogy élsz, bebizonyítja, hogy képes vagy bármire. Engedd el, hagyd és éld meg!” – kacsintott a tündér és kirepült az ablakon.

És ettől a naptól kezdve a lány minden nap az ő kis saját csodáival élt. Körbevették. Nézte az eget és örült, ha esett. A fáradt arcoknak mosolygott, ha ő volt fáradt kért egy ölelést. Ha sírt és áztatta az arcát a könny, élvezte, hogy érzi, hogy él. Nem a nagy álom hajtotta, hanem a pillanat varázsa.
Aztán egy mesés őszi délután rámosolygott a régóta vágyott csodája is, kiteljesítve addigra már tökéletes harmóniáját.

A tündér újra leült az ablakra, a Hold fénye körberagyogta alakját és mesélni kezdett:
„A CSODA, az igazi nagy, akkor tud érkezni, mikor már látod és értékeled önmagad. Mikor felismered, hogy mindez belülről, önmagadtól indul. Mikor rádöbbensz az élet gyönyörű, és a legnagyobb ajándék, amit valaha is kaphatsz. A létezés önmaga a legnagyobb vagyon és kincs, aminek birtokosa lehetsz. Engedd el a panaszt és a negatív dolgokat. Higgy magadban és abban, hogy a láthatatlan erők neked dolgoznak.”
„Tehát akkor ez volt a titok. Sosem gondoltam volna, hogy ez ilyen könnyű” – csodálkozott a lány.
„Pedig ez ilyen végtelenül egyszerű” – mondta a tündér és tovatűnt az éjszakában.
Ez volt az utolsó találkozásuk.


22
September
Több mint egy hónap telt

Eltelt egy hónap és a pofonok megszázszorozodtak. Voltál úgy hogy valaki akit szeretsz ott ül előtted és hazudik? és tudod hogy hazudik és ordítani tudnál hogy fejezze be, gyűlölöd őt a hazugságai, a másik nö miatt aki rólad persze nem tud és úgye otthon meg ott a családja. és nem szólsz csak csendben hallgatsz hadd higgye milyen okos ő, és csendben távolodik, lassan kiöli a szerelmet a szívedből addig bánt míg a hatalmas szerelemből izzó gyűlőlet lesz. és rájössz meg sem érdemelte azt a sok mindent amit a szivedből adtál, mert alapból te jó vagy de ő csinált belőled bosszúálló démont, és már másért vársz ki... nem a szerelemért hanem a te idődre, ami lassan közeledik és te egyszer akkor is boldog leszel, és fogsz te még nevetni feledve a sok átsírt éjszakát. Amikor már te nevetsz a másik arcába és már egy cseppet sem fáj eljön ez az idő és már nagyon közel van de addig erőt kell gyüjteni sok erőt.

 


28
August
Pofonok....

Nem biztos, hogy a fizikális pofonok fájnak jobban...vannak virtuális lélek pofonok..amik ott égnek legbelül megállíthatatlan fájdalommal. Lassan egy hete egész sorozatot gyüjtöttem be, azóta is itt ízzanak égetnek legbelül. Elérte amit akart, bántott, büntetett mint egy gyereket, megvonva a szeretetét, leckének szánva. Elkövettem a legnagyobb bűnt...szerettem...nem mást Őt, és most szenvedek, viselem a következményeit, csendben éjszakákat átsírva. És ő most megmutatja....

én meg szépen belülről meghalok

 


24
August
Egy kávé....(vagy cola)

Van a kávé... A fekete. Olyan, mint az élet. Sötét és keserű. És van a kávéház. Ahol nem a kávé a legfontosabb, hanem a találkozás. A beszélgetés. Két ember beszél, beszél, beszél, és egy napon a kávé más értelmet nyer. Átalakul érzelmekké. Többé már nem egyszerű kávé, hanem barátság, szeretet, vagy éppen szerelem. Az iránt, akivel a kávézás élményét az ember megosztja. Attól kezdve minden csésze kávé ezt jelenti. A másikat. Még akkor is, ha nincs jelen. Emléke, emlékeztetője lesz. És ekkor már nem sötét, és nem keserű.
Csitáry-Hock Tamás


24
August
Útvesztő

"Nem elvesztem, hanem több lettem. Mert semmi mást nem akartam, csak, hogy felejtsek, túl legyek, jól legyek és újra boldog legyek. Nem tettem hatalmas nagy dolgot, mindössze eldöntöttem, hogy talpra állok. Ez az én történetem. Mindenkié teljesen más. De egy ponton van hasonlóság: abban, hogy minden fejben dől el."


23
August
Csak írok

"Kiírlak magamból, meggyógyulok...Állok melletted, ahogyan máskor más mellett nem, és annyira szeretnélek szeretni, nem is tudod, nem is tudom, érzem, érzem. Most úgy teszel, mintha, azután mégsem, és én nem nézek rád, közömbös leszek, mostantól az akarok lenni és nem akarok a szádhoz érni, mint régen, mint tegnap. Mint egy perce még. Megérint, hogy itt vagy és úgy teszek, mintha másvalaki volnál és én se én, hanem az a másik lennék, aki nincs itt, akit nem érdekelsz. Már nem akarom megsimogatni a fejed, megnyugtatón és forrón és kinevethetően és banálisan. Nem akarom a szemedet nézni, amíg könnybe lábadok, nem akarlak megcsókolni és nem akarom, hogy megcsókolj. De mosolygok is rád, és nem kerüllek el, szóba elegyedünk, beszéljük ostobán a semmit. Hétköznapi leszek veled. Nem vagyunk ünnep többé, kár, hogy egyetlen percre se voltunk. Nehéz a szívem, de majd ha akarom, nem fáj. Nevetek magamon, új-kamaszként: mindegy, ugye mindegy. Gondolsz-e bármire, ha látsz, ha látlak, mit gondolsz? Jó így? Így jó most? Már nem akarlak meghódítani, álmomban látott kép vagy, és én nem kereslek ébren, majd ha tudlak, nem kereslek. Nem kívánlak és nem akarok a testedhez érni, mohó markolással és cirógatással. Tévedés, hogy megszerettelek, nem megszerezni, nem birtokolni akarlak, nem, nem, inkább a semmi. A halálos közömbösség. A csend, mint sikoly. Így akartad, akarjuk akkor így. Meggyógyulok. Kiírlak. Magamból. Csak rám ne nézz.

 


18
August
én kaptam....és igaz

Azt kívánom Neked, hogy legyen erőd akkor is szeretni, amikor úgy érzed csak Te adsz.
Hogy legyen erőd akkor is mosolyogni, amikor úgy érzed a fogad törik bele.
Hogy akkor is kitarts, amikor nincs kedved.
Hogy ne zavarjon, ha nagyok a problémáid, hiszen erős vagy és elbírod őket, azért mert, ha erős vagy felemelhetsz embereket, ezáltal Te magad még jobban megerősödsz.
Kívánom, hogy legyen erőd félretenni a büszkeséged, ha annak a Valakinek szüksége van rád.
S kívánom, hogy legyen erőd megmondani Neki, mit érzel, mert tudom, hogy ez a legnehezebb, őszintén kimondani.
Kívánok Neked Türelmet!
Hogy meg tudj hallgatni másokat.
S hogy meg tudj bocsátani annak, aki nem tud Neked.
Hogy fáradtan is tudj szeretettel és megértően beszélni azzal, akinek szüksége van rá.
Hogy tudj különbséget tenni, mikor kaptad azért az akadályt, hogy megküzdj vele és mikor azért, hogy kikerüld és más utat válassz.
Hogy felismerd a mindennapok szépségét és ne tragédiák döbbentsenek rá.
Hogy meglásd a szeretteid fontosságát és szükségességét az életedben.
Kívánok Neked Bölcsességet, hogy ne akarj tökéletes lenni, csak törekedj a legjobbra. Hiszen soha nem leszünk tökéletesek, csak magunkat kínozzuk a gondolattal. Ellenben a legjobbra törekvés újabb és újabb sikereket, majd célokat eredményez, s ez maga a haladás.
Kívánom még Neked, hogy a szürke hétköznapokban lásd a holnapok nagyságát, és a nagy célok építőkockáit.

 


17
August
még hiszek.....

„Ha valakit csak a mosolyáról, az optimizmusáról ismersz, az nem azt jelenti, hogy nincsenek megpróbáltatások az életében, hogy nem érik kudarcok vagy csalódások. Nem azt jelenti, hogy szerencsés, hogy neki minden könnyen jön és szebb, kényelmesebb a cipője, mint másoké. Van, aki nem kiáltja világgá a fájdalmát. Van, aki ott sír, ahol senki se látja, s mikor elfogytak a könnyei, megtörli az arcát, nagy levegőt vesz, és kilépve az ajtón magára ölti bizakodó mosolyát. Nem azért, hogy bárkit megtévesszen, hogy szerepeket játsszon, hanem azért, mert rendületlenül hisz abban, hogy ha rámosolyog a világra, az újra és újra visszamosolyog majd rá. És talán azért is, mert szeret olyan ember lenni, akit nem törnek meg és fordítanak ki a csalódások. Szeret olyan ember lenni, aki soha nem adja fel, aki örökké hisz a jóban, a szépben, a varázsban!
Aki örökké hisz a csodákban… „(Manna OWell)


5
August
Minden mélypontban van valami közös

Minden mélypontban van valami közös: az érzés, amikor már unod, amikor belefáradsz. Olyankor sokkal kevesebb erőre van szükséged ahhoz, hogy megtedd a következő lépést, mint ahhoz, hogy képes legyél elviselni azt, amiben épp vagy. Érj el erre a pontra, és rajzolj át mindent: a napjaidat, a heteidet, tudd, hogy mit akarsz, és ne hagyd, hogy mások letérítsenek az útról. Azt akarják majd, hogy feladd. Hogy ne csináld tovább, hogy te is vesztes legyél - mint ők. De a győztest egyetlen dolog különbözteti meg a vesztesektől: az, hogy bízik abban, hogy bármire képes.

Oravecz Nóra


4
August
A nőnek.......

"A nőnek olyan szeretetre van szüksége, amely nem mulandó. A nő – még a legérzékibb nő is – a lelkével szeret igazán, s nincs olyan párkapcsolati tanács és szexuális trükk, amely boldoggá tudna tenni egy olyan nőt, akit lelkileg nem szeretnek. Akármilyen érzéki bravúr, vagy megrendítő testi gyönyör – egy nőnek ez nem elég, mert az igazi gyönyörpontja nem bonctani helyen rejlik, nem is, ahogy mondani szokás, az „egész testében”, hanem az egész lelkében. Minden olyan ölelés, mely csakis az „erogén zónák” ingerlésén alapul, kevés neki. Egy nő „erogén zónája”: a lelke."

Müller Péter


2
August
csak adni...

31
July
Nekem is kell....

30
July
Igyekszem...

Ismerd ki magad, tudd, hogy mi tartozik hozzád, és csak abban a valamiben élj, mert az fog boldoggá tenni. Más cél pedig nincs. Csak az, hogy megtaláld a helyedet, hogy addig menj, amíg azzá nem válsz, akivé válnod kell. Ugyanis mindenki okkal érkezett ide, mindenkiben van valami, amit edzeni kell. Megmozgatni, kiismerni, tudni, hogy mi miért működik, és mi az, ami sohasem fog. Az előnyös oldaladat megmutatni, azon dolgozni, mert az fog boldoggá tenni. Téged és másokat is. Szomorkodhatsz egy életen át afelett, ami nem tetszik, de attól nem fog megváltozni, csak depresszívebb leszel. Egyetlen dolgod van: elfogadni magad, szeretni a ragyogást, a csillogást, ami bizony ott van a szemedben, amikor valami boldoggá tesz. Lásd meg, hogy mi az, vedd észre, és csak azzal foglalkozz.

Oravecz Nóra


29
July
Volt, hogy megláttad.....

Volt, hogy megláttad, és megállt a szíved. Tényleg. Meg kellett kapaszkodnod, hogy ne ess össze. Mert van ilyen, még mindig. Amikor azt hinnéd, már senki sem tud megérinteni, hirtelen betoppan valaki, aki felforgat minden addig kiagyalt elméletet, és bebizonyítja, hogy a fele sem igaz, hiszen csak az van, amit a pillanat hoz, az meg hozhat bármit. De a pillanat mulandó. Egyszer még ott van, aztán meg eltűnik hirtelen. Már nem is tudod, hogy milyen volt az a mosoly, az az ölelés, egyszerűen csak azt tudod, hogy volt. Lehet, hogy soha többet nem lesz olyan, vagy már vissza sem jön, de volt - és ezt kell megbecsülni. Azt, hogy amikor kellett, ott voltál a pillanatban, és megtapasztaltad azt, amire más egy életen át vágyik. Érezted, és elfogadtad. Szeretted a pillanatot, és nem bántad, hogy el kell mennie.

Oravecz Nóra

28
July
Teljes az, aki ember, akinek érzései vannak.

Teljes az, aki ember, akinek érzései vannak. Aki mer hibázni, és nem sírni felette, hogy Úristen, most mi lesz. Mi lenne, megy tovább, és harcol, addig, amíg el nem éri a célját. (...) Tudja, hogy mit akar az élettől, és hogy mennyit várhat el magától. Nem a festék, vagy a ruha teszi vonzóvá, hanem a fellépése: ragyog, tündököl, képtelenség elmenni mellette. Tisztában van azzal, hogy butaság a tökéletest keresni, mert olyan nincs. Olyan viszont van, amikor találsz valakit, aki elfogad úgy, ahogy vagy. Hiszen legbelül valójában mindannyian arra vágyunk, hogy azért szeressenek, amilyenek vagyunk. Érezni, hogy "elég az, ami vagyok".
Oravecz Nóra


27
July
Elhiszem....

Elhiszem, hogy belefáradtál, hogy úgy érzed, nem megy tovább, de vegyél erőt magadon, mert ha nem teszed meg, ami ezután következik rosszabb lesz annál, mint ami most van. Fájni fog, ki fog nyírni, és ezt bizony nem akarod. Nincs olyan, hogy most feladod, és kész. Nem létezik ilyen opció. Szedd össze magad, és hidd el a saját boldogságod érdekében, hogy az életed lehet más.

.. néha egyszerűbb szembenézni azzal, ami fáj, hiszen abból tanulhatsz a legtöbbet. Értsd meg, hogy miért nem működött, és ne kövesd el ugyanazt a hibát. Ennyi. Mert az a bátor, aki mer szomorú lenni, nem az, aki elnyomja, aki nem mer szembenézni vele. Nézz a szemébe, hagyd, hogy átjárja minden porcikádat, mert utána el fog menni, búcsút inthetsz neki. Csak akkor marad, ha becsukod a szemed. Elbújik ő, és alig várja, hogy egyedül maradj, hogy aztán rád támadjon, persze akkor, amikor a legkevésbé számítasz rá. De aki szembenéz vele, annak megváltozik az élete. Onnantól nem fog rettegni többet a sötétben, mert tudni fogja, nincs miért félnie, megvívta a maga csatáját.

Ha úgy érzed, nincs erőd a csatához, egyszerűen csak szeress, és nyílj ki. Hagyd, hogy ott legyenek melletted és segítsenek. Nem kell mindig harcosnak lenned, nem kell folyton karddal a kezedben készenlétben állnod. Tanulj meg leállni, letenni a fegyvert, és elfogadni azt a kezet, ami segíteni akar.
Oravecz Nóra


Oravecz Nóra

26
July
Bármikor....

25
July
Bánni fogod?

Bánni fogod. Tuti, hogy bánni fogod, ha nem élsz. Nem most, nem is holnap, majd évek múlva. A mostot, hogy bénáztál. Fájni fog, hogy nem tetted meg, a fejedet fogod a falba verni, mert egyébként is miért voltál gyáva, meg hasonlók. Pedig csak merni kellene. Odafigyelni arra, amit érzel, és azt csinálni. Nem kifogásokat keresni, nem hisztizni, hanem húzni előre, és igenis felvenni a kesztyűt, ha az Élet a lábad elé dobja. Mondj igent, mosolyogj, szeress, bátran, kérdés nélkül, és semmit se vegyél túl komolyan. Merni neked kell. A te életed.

Oravecz Nóra

 

30
June
Fontos?!

26
June
Tanulok...

23
June
...aki még mindig hisz a tündérmesékben

Az a fajta lány vagyok, aki még mindig hisz a tündérmesékben. Aki tudja, amit adsz, vissza is kapod. Legyen jó vagy rossz. Hogy a rossz időszakokat jó követi, hisz az eső sem eshet folyton. Aki látja és elfogadta, minden nap nem lehet tökéletesen jó, viszont mindig létezik valami aprócska csoda. Aki, ha akar valamit soha nem adja fel, mert számára nem létezik már lehetetlen. Aki gyakran mosolyog, és ha néha sír is már nem mások előtt teszi. Az a fajta lány vagyok, aki szereti, ha szeretik. És ezt viszonozza is. Sokszorosan. Aki hisz a csodákban, és mivel hisz, varázslatok sokaságával van tele az élete. Az a fajta lány vagyok, aki mindig őszinte lesz hozzád. Még akkor is, ha ez fájdalmas, mert utálja a hazug, gyáva, másokkal játszó embereket. Néha fent, néha lent. Érzelmes, túlcsorduló, nagyon nem egyszerű, viszont soha nem unalmas. Olyan lány vagyok, aki már elfogadott mindent, ami történik vele, de nem csak beletörődött, hanem élvezi is az élet összes apró történését.

15
June
csak emlékek...de
A bejegyzést csak a szerzők láthatják!
9
June
Hogy ki vagyok és milyen ember?

Hogy ki vagyok és milyen ember?

Nem tudom....
Kérdezd azokat akik "ismernek" engem.

Lesznek akik szeretettel, barátsággal beszélnek majd rólam  s lesznek olyanok akik haraggal és gyűlölettel,

lesznek akik irigységgel és megvetéssel.

Mindannyiuknak igazuk van.

Az vagyok és olyan amilyennek látni akarnak engem.

Rajtad múlik milyennek akarsz látni s akinek látsz hát az vagyok!


1
June
:-) csak mert szép és így gondolom

Csak tárd ki ma is az ablakod, a lelked ajtaját, s adj teret az újnak! Ne gondolkodj, ne válogass, engedd, ami jön! Lehet, látszólag beszáll sok szemét, használhatatlannak tűnő dolog – de sosem tudhatod: ami ma feleslegesnek tűnik, holnap a legnagyobb kincs lehet. Engedd, hogy jöjjön, ami jönni akar, mert valamit biztosan tanít neked! Lehet azt: mit, hogyan kellene tenned, lehet azt: mit ne tegyél.A szellő mindig, minden állóvizet felkavar, egy időre nagy lesz a zaj, nagy lesz a felfordulás. De olyan ez, mint eső után a szivárvány: feltöltődik a lelked új érzésekkel, új élményekkel, új színekkel.S az életben ez a szép.

30
May
Türelem?!

A türelem és a várakozás hozzátartozik az emberi élethez. A türelemben rejlik az erő, amivel törekedhetünk a változásra és változtatásra. A türelemben azonban az időnek is fontos szerep jut. Csak akkor változik bármi, ha időt hagyunk rá maguknak.A növekedéshez időre van szükség. Aki önmagával szemben türelmes, és tud várni, le fogja aratni érettsége gyümölcseit.Saját fejlődésünkhöz is sok türelemre van szükségünk. Nem tudjuk önmagunkat egyik percről a másikra megváltoztatni. A változás lassan, olykor észrevétlenül történik. (Anselm Grün)


25
May
Lehet....

"Lehet valamit akargatni, akarni, és lehet AKARNI.Vannak holtpontok az életünkben, amikor a padlóra kerülünk.S Úgy érzed, hogy nem megy tovább. "Túl nehéz. Nem bírom" - ezek a gondolatok kavarognak a fejedben. Jó szó a "holtpont", mert ilyenkor valami tényleg meghal bennünk: a hit vagy a hitetlenség. Akiben a hit hal meg: föladja. Akiben a hitetlenség: folytatja tovább és megnyeri a csatát."


22
May
Minden vágyunk ...

18
May
Csak gondolkodom...

Vannak az életben olyan dolgok olyan pillanatok amikor az ember átgondol néhány dolgot. Én ma 6 hónapja találtam egy kavicsot, ami megváltoztatta az életemet. Sok küzdelem és harc árán lett belőle gyémánt, és tudom hogy ahhoz hogy úgy ragyogjon ahogy szeretném minden nap fényesíteni kell. és teszem ezt rendületlenül akkor is mikor megpróbálják elorozni, besározni. A kavics keresésem egyenlőre véget ért, megpróbálom a kavicsomat őrizni, védeni, megtartani.

 



9
May
Nem mondom......

Nem mondom, hogy minden pillanatban helyesen cselekedtem.

Hogy olyat tettem, amit másoknak is ajánlanék.

Nem is próbálom magam védeni.

Mindössze csak világot akartam látni.

Új élményekkel és új emberekkel gazdagodni.

Saját határaimat feszegetni, megtapasztalni annyit, amennyit csak bírok.

És nem bánok semmit sem. Egy apró pillanatot sem.

Mert mindennel csak gazdagabb lettem.

Megtanultam kezelni a dolgokat. Azonnal helyére rakni.

Észrevenni a lényeget a haszontalan mögött.

A hazug mosolyt az őszinték között.

Változtatni. Hamar elengedni.

A jelek után menni. Tanulni belőle.

Magamba nézni, és nem ítélkezni mások felett.

Mára már pontosan látom, hogy, ami történt velem, annak minden egyes mikromozzanata hasznos volt számomra.

Viszont Te soha ne ítélj meg engem.

Ez az én életem, és nem szégyellem!

 


6
May
Rajtam áll....

Rajtam áll, hogy mivel töltöm el az időmet, kivel lépek kapcsolatba, kivel osztom meg a testem, az életem, a pénzem, az energiám. Kiválaszthatom azt, hogy mit eszek, olvasok, tanulok. Eldönthetem, hogyan reagálok a kedvezőtlen életkörülményeimre, csak rajtam áll, hogy átoknak vagy lehetőségnek tekintem-e őket... És amikor túlságosan tele vagyok önsajnálattal, és nem tudom lelkesen nézni a dolgokat, még mindig megpróbálhatom megváltoztatni azt, ahogy gondolkodom róla. Megválogathatom a szavaimat és azt is, hogy milyen hangnemben beszélek másokkal. És legfőképpen megválogathatom a gondolataimat!!!

Ugyanúgy Te is.


4
May
Néha rádöbbenek...

Néha rádöbbenek, hogy bármikor elveszíthetlek. S arra, hogy nem elég, ha csak egyszer mondom, hogy szeretlek. Hogy bármikor történhet veled vagy velem valami. Hogy milyen jó hangodat hallani. Arra, hogy milyen nehéz őszintének lenni és milyen könnyű egy szóval megbántottá tenni. Hogy meg kell mondani, ha valami fáj. Arra, hogy mindent tönkretehet egy összeszorított száj. Hogy túl rövid az élet arra, hogy veszekedjünk. S, hogy mindig csak jobb sorsot reméljünk. Hogy mindig kell, hogy legyen erőnk arra, hogy nevessünk. És mindig kell idő arra, hogy szeressünk.



4
May
Ha lehunyom a szemem
A bejegyzést csak a szerzők láthatják!
11
April
Boldogat
A bejegyzést csak a szerzők láthatják!
12
March
káosz

A káoszban keress egy kezet, melyet elérhetsz és megérinthetsz és megfoghatsz, keress öt ujjat, amelyben megbízhatsz, és akkor egy pillanatra - de nem tovább, csak egy pillanatra -, egy pillanatra rend lesz a káoszban, nyugalom, lesz középpontja: két összefonódott kéz, aztán a kezek széthullanak, és többé nem találják egymást, és visszatér a káosz, és rosszabb lesz, mint volt.
Megérinteni egy kezet a káoszban, ez a szerelem


(Peter Marshall